027 | Csak aludj egyet és szedd össze magad! | Szülés utáni depresszió
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a társadalom napjainkban úgy gondolkodik a várandósságról, mint ami egy különleges, boldog, meghitt várakozás – még ha embert próbáló is, de mégis egy pozitívumokkal, örömökkel teli felkészülés: amelynek a csúcspontja a szülés, az új élet megérkezése. Mivel pedig a (nem traumatizáló) szülésélmény egy kimagaslóan boldog történés, szinte „egyértelműen következik” ebből, hogy utána örömmámorban úszik a család, az édesanya „első pillantásra szerelembe esik újszülött gyermekével” és a kibővült család, ha fáradtan is, de mégiscsak egy átható boldogságban kezd bele csecsemőgondozás időszakába…
…és minden bizonnyal sokaknak meg is adatik egy ilyen „negyedik trimeszter”, azaz a szülést követő szoros anya-újszülött kapcsolódás időszaka. Igaz, ilyenkor jellemző, hogy hulla fáradt az egész család – de ez „minden bizonnyal” átmeneti állapot, majd szépen kialakul a közös ritmus… És itt megáll a közös tudás: azzal már mintha nem tudnánk mit kezdeni, amikor nem így történnek a dolgok. Amikor a kötődés nem jelenik meg egyből, amikor az édesanya a fáradtságból nem kifelé lábal, hanem egyre mélyebbre kerül – és hetek-hónapok alatt derül ki, hogy itt valami sokkal súlyosabb dologról van szó, mint egy „kis fáradtság”. A gyermekágyi depressziót sokan ma sem tekintik valódi betegségnek – sokkal inkább hisztinek, önzőségnek, kifogásnak; ami hatalmas terhet rak minden érintett anyára ebben az időszakban. Rendkívül hálásak vagyunk, hogy ezt a nehéz témát vállalták mostani vendégeink: Kálmán Fanni és Göndöcs György saját történetükön keresztül mesélnek a gyermekágyi depresszió kihívásairól és tanulságairól.
Fő témáink, amelyekről beszélgettünk:
- Hogyan jelenik meg a gyermekágyi depresszió, milyen tényezők hajlamosítanak rá?
- Mennyi idő után mondhatjuk azt, hogy ez már nem csak egy átmeneti „nehéz időszak”?
- Miért okoz a mai napig szégyenérzetet ez az állapot az anyákban és milyen stigmák erősítik ezt?
- Mi a különbség a „baby blues”, a depresszió és a pszichózis között?
- Melyek a gyermekágyi depresszió főbb tünetei?
- Mikor és hol érdemes segítséget kérni – és mi segített nekik a saját helyzetükben?
- Hogyan lehet kommunikálni minderről akár saját, akár mások érintettsége esetén?
Őket láttuk vendégül: Kálmán Fanni és Göndöcs György egy csodálatos, kétgyermekes szájsebész házaspár. Fanni végül mindkét szülését követően átesett gyermekágyi depresszión, amelyet kitartó belső munkával és terápiás folyamattal végül sikerült maga mögött hagynia – azóta is szívügye a figyelemfelhívás és ismeretterjesztés a téma kapcsán.
Elhangzott hivatkozások és javasolt források:
- (HU) A Fanni által ajánlott közösségi média csatornák, amelyek segítették őt a nehéz időszakokban is: a @nemakarokbeleszólni lányok közül Fancsikai Eszter Vegamama Youtube csatornája; valamint a Petra Z Podcast csatorna.
- (HU) Szintén említésre került mint sokat segítő lehetőség a Mamaste kismamajóga Forgács-Kovács Petrától, valamint Bajáki Andrea női tréningje kismamáknak, édesanyáknak.
- (HU) A gyermekágyi depresszióról egy kiváló interjú dr. Kovács Vivienne pszichiáter szakorvosjelölttel itt olvasható, benne a főbb tünetekkel és előfordulási gyakorisággal.
- (HU) Szeretettel ajánljuk Robin Lim: Gyermekágy c. könyvét, amely szintén lényeges és fontos információkat ad a témában.
Kíváncsiak vagyunk Rád! Kérdéssel, véleménnyel keress minket:
- Instagramon: @egyutthatopodcast
- Facebookon: facebook.com/egyutthatopodcast
- E-mailen: hello [kukac] egyutthatopodcast.hu
- …és köszönjük, ha megosztod ezt az epizódot ismerőseiddel! 🙂
